Holnap a Richterre, jövő héten a Molra és a Telekomra figyelünk
Holnap hajnalban a Richter teszi közzé számait, ezzel elkezdődik a hazai gyorsjelentési szezon, az alábbiakban összefoglaltuk mire érdemes figyelni.
Holnap hajnalban a Richter teszi közzé számait, ezzel elkezdődik a hazai gyorsjelentési szezon, az alábbiakban összefoglaltuk mire érdemes figyelni.
Júliusban elkezdte venni saját részvényeit a Telekom, ami nem meglepő, a vállalat korábban bejelentette, hogy munkavállalói között oszt szét részvényeket, ahhoz kellenek a papírok.
Nem sűrűn látunk olyan heves mozgásokat a tőzsdéken, mint a brit népszavazást követően, a részvénypiacok beszakadtak, a font drámaian gyengült, a biztonságos menedéknek tartott eszközök, mint az arany vagy a japán jen árfolyama viszont jelentősen erősödött. Azóta közel két hét telt el, megnéztük, melyik eszközök sérültek a leginkább, és mi az, amibe most a befektetők menekülnek.
Nem mondhatjuk, hogy ideális terepe volt az idei első félév a részvénybefektetéseknek, az amerikai kamatemeléstől vagy a kínai gazdasági lassulás hatásaitól való félelem, az európai menekültválság, a terrortámadások vagy a brit népszavazás miatti aggodalom nagy kilengéseket okozott a tőzsdéken. Az idei első félév számai alapján az látszik, hogy elsősorban a korábban kifejezetten gyengén teljesítő feltörekvő piaci részvényindexek, és az amerikai tőzsdék közül több is emelkedni tudott idén, és örömteli, hogy a mezőny első felében van a magyar részvénypiac is.
A Brexit után igazi vérengzéseket láthattunk a nemzetközi részvénypiacokon, a magyar tőzsde ugyanakkor felülteljesítő volt. A nagypapírok közül egyedül az OTP részvényeit büntették keményen a befektetők, a Mol, a Richter és a Telekom árfolyama néhány százalékos eséssel zárta a fekete pénteket. Egy ilyen kiadós esés után persze felmerül a kérdés, hogy érdemes-e már beszállni, illetve melyek lehetnek azok a szintek, ahol relatíve alacsonyabb kockázat mellett lehet részvényeket vásárolni. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására a technikai elemzés eszköztárához nyúltunk.
Úgy látszik az Eb-meccsek, illetve az azokhoz kapcsolódó agresszív események megdobták a befektetők adrenalin szintjét is, ütik-vágják a részvénypiacokat. Vagy pont ellenkezőleg, higgadtan végignéztek a világban és úgy döntöttek, nem rontják el a nyarukat, inkább zsebre vágják az elmúlt hónapok erősödése után a profitot és a partvonalról szemlélik az eseményeket. Kockázatból ugyanis akad bőven, ott van például a Brexit, a kínai gazdaság lassulása, a japán leminősítés, az európai bankok túlzott kockázatvállalása, a rendszeressé váló terrortámadások, de akár egy júliusi Fed-kamatemelés is benne lehet a pakliban. Persze mindezek ellenére akadnak olyan beszállási pontok, ahol már piacra léphetnek a vételben gondolkodók. Ezeket kerestük technikai alapon.
Nem sokan értik, mi történik a DIGI-nél. Iparági szakértők is csak találgatják, miért öl a vállalat elképesztő pénzeket olyan frekvenciákba, amit évekig nem is használ, ráadásul országos szolgáltatást nem is képes velük nyújtani. Blöffnek azért durva lenne.
A Magyar Telekom bejelentette, hogy leányvállalata, a Crnogorski Telekom A.D. Podgorica május 31-én közgyűlést tartott, amelyen 19,2 millió euró összegű osztalék kifizetéséről határozott.
Tavaly tovább emelkedtek a nagyobb hazai távközlési vállalatok bevételei, a kisebb cégek árbevétele viszont csökkent, abban viszont egységes a kép, hogy a vállalatok eredményessége nagyot esett, a UPC és az Invitel újra veszteséges lett. A távközlési cégek 2015-ös beszámolóiból az is kiderül, hogy a Telenor a 2014-es 60 milliárd után csak közel 48 milliárd forint osztalékot fizetett a 2015-ös eredménye után, és két év kihagyás után a Magyar Telekom is fizetett osztalékot. (A Vodafone 2015-ös számai jelenleg még nem elérhetők, mivel a cég pénzügyi éve az anyacéghez igazodva egy negyedévvel elcsúsztatott, március végével ér véget)
A "dolgok internetét" a közlekedésben már régóta használják, elég csak a vasúti közlekedés koordinálására vagy a nagyvárosok metrórendszereire gondolni. Ezeket a komplex, kiszámítható közlekedési rendszereket ma már szinte minden esetben hálózatba kapcsolt szenzorokkal működtetik és monitorozzák. De mi lenne, ha egy mobilapp megmondaná, hol van szabad parkoló, és oda is kalauzolna? Vagy ha értesítést kérhetnél az okostelefonodra, hogy hamarosan a közelben felszállhatsz az éjjeli buszodra, ezért ideje kimenni a megállóba? Vagy ha az autód vezetne helyetted?
Rossz napjuk volt az európai tőzsdéknek. A kedvezőtlen hangulat elsősorban annak volt betudható, hogy a befektetők elkezdték árazni a júniusi amerikai kamatemelést, emiatt pedig erősödött a dollár, ami nyersanyagok árának esésén keresztül a nyersanyagkapcsolt vállalatokat érintette érzékenyen. A magyar tőzsde sem tudta kivonni magát az esésből, a BUX 1 százalék feletti csökkenéssel fejezte be a kereskedést.
Ma vehetnek a befektetők utoljára Magyar Telekom részvényeket a május 25-én kifizetésre kerülő osztalékért. A közgyűlés részvényenként 15 forintos kifizetést szavazott meg a tavalyi év után.
Hullámzó teljesítményt mutattak áprilisban az európai részvénypiacok, a BUX minimális emelkedést könyvelt el az elmúlt hónapban. A hazai alapkezelők valamelyest megosztottabbá váltak azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a következő hónap, vannak, akik jelentős emelkedést, vannak, akik nagy esést várnak. A részvényektől kezdenek elpártolni, folyamatosan csökken a részvényeket felülsúlyozók aránya és egyre többen alulsúlyozzák a részvénypiacot. A Magyar Telekom továbbra is a kedvenc, míg a Mol papírjait szeretik a legkevésbé az alapkezelők.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
